Seriously, if you were in grade school, middle school or High School at this time...was there anyone who didn't hang tight to their significant other during a "relatively" slow dance to this hit from the Thompson Twins?

Enjoy the video and enjoy reminiscing about your middle school sweetheart! ;)

ARMIN VAN BUUREN feat. JENNIFER RENE / Fine without you ASCULTA AICI
JASON MRAZ feat. COLBIE CAILLAT / Lucky ASCULTA AICI
COLDPLAY / Lost ASCULTA AICI
E.O.S / Alexandra ASCULTA AICI
THE SCRIPT / We cry ASCULTA AICI

Here is what My pastor sent me, I wanted to share it with All of you!

For those of you who don’t know, the month of October is domestic violence awareness month. During the next three Sundays we will be dealing with the issue of domestic violence from the Word of God. If you know someone who may be dealing with this issue or someone you think may be dealing with this issue please invite them to come. There are a lot of stories in the Old Testament that deal with this issue. The text this Sunday will be 2 Samuel chapter 13. Next Sunday we will be dealing with Ephesians chapter 5 and the issue of submission which is the most misunderstood word in the Bible and the word most used by the abusive husband, fiancé or boyfriend.

Things to consider:

I wonder how men get the idea that the Bible permits them to bully their wives or be dictators in the home. I wonder if we are doing enough as clergy to confront such false ideas about the Bible.
95% of church women report they have never heard a specific message on abuse preached from the pulpit of their church;
58% of church women have helped an abused woman—one in four have offered her a bed for the night;
69.8% of church women have sought the help of another woman in their church regarding a family related problem;
Many Christian women who have been violated do not feel that the term—abused woman—applies to them.
When religious leaders condemn violence from the pulpit, they honor the Scriptures and family life. When pastors’ counsel battered women to seek refuge in a shelter when they are afraid, they save lives. When clergy advise a couple to reunite quickly after an incident of violence and then remorse, they place in jeopardy a woman’s life and the possibility that a relationship could be transformed. Holding men accountable for their violent, controlling behavior is one of the unique roles that clergy can fulfill in a coordinated community response to domestic violence. Holding them accountable may include encouraging attendance at a batterer’s intervention program or sustained contact with a therapeutic agency skilled in issues of DV.

-Pastor Michael Neely

IF you are suffering from ANY form of abuse please find a local Family Justice Center

If you're in Tampa-
9309 North Florida Ave, Suite 109
Tampa, Florida 33612
Phone: 813-935-2015
Fax: 813-935-2019

If you're interested in coming to one of our church services send me and email and I'll let you know the details.

Mein Freund Chenson aus der Nähe von London hat dankenswerterweise einmal ausgerechnet, wann wir mit Platinum rechnen können... statistisch gesehen sollten die 1 Million (in Zahlen: 1.000.000!) verkauften Exemplare genau am 30. November erreicht werden - meinem Geburtstag! Wenn das mal kein gutes Omen ist.

BELOW: Footage of the media conference

Until then.... Game on!

-GameZo

Una amiga mía se enojó conmigo cuando le comenté los "trucos" y "estrategias" que emplea la liga para "administrarla". No voy a decir el nombre de mi amiga, sólo diré que le va a Green Bay, y eso solo es por que su galán en turno le iba a ese equipo, antes de eso ni sabía que era NFL.

Por cierto, esa es una actitud muy fresa.

Ahh y otra cosa que no tiene sentido, el nombre del show. En USA lo llaman American Football, aquí en latinoamérica Futbol Americano, o simplemente Americano.

¿"American Football"? Uhmm en su traducción literal sería balón-pie, es decir, algo que hace referencia a que usan los pies para manipular o controlar un balón (incluído patearlo). Pero resulta que en todo el tiempo que dura el juego, solo patean el balón en la patada inicial, patadas de gol de campo y patadas de despeje, es decir como un 1% del total del juego.

Entonces de football pues no tiene mucho y un nombre más adecuado podría ser catchball o runball. O por qué pretender que se inventa algo nuevo, usa el nombre del deporte del cual copiaste tu espectáculo y nómbralo "American Rugby".

De todos los deportes o actividades físicas exitosos comercialmente, puedo asegurar que la posición más aburrida e ingrata es la de pateador de American Rugby. El pobre tipo debe permanecer fuera de la cancha por el 95 a 99% del tiempo esperando entrar al campo de juego y estar ahí por no más de 1 minuto (y eso parece ser el tiempo total). Y peor aún cuando luego de tanta espera, falla la patada. Un estudio serio seguro revelaría que el pateador no falla la patada por falta de habilidad, sino por aburrimiento.

Pero no todo es malo y debo reconocer que de vez en cuando ver un partido de NFL es divertido, sobre todo cuando uno encuentra miles de oportunidades de hacer burla a lo que uno ve en pantalla y más aún cuando uno se burla del jugador favorito de alguien diciendo que tal o cual jugador se parece a Diana Ross ( Troy Polamalu, Domata Peko ).

Si, hay momentos interesantes en un partido de futbol y ese es en el tiempo fuera.

(Mi voto es por las de los extremos, las no rubias)

Tienen razón, eso no es el partido, pero que interesante es :) ( cierto, es algo fresa)

Y si, sí hay algo interesante dentro del juego y eso son los golpes, la principal razón por la que millones de personas siguen este espectáculo de gladiadores modernos.

Los 2 deportes más populares en estados unidos tienen su conexión con los antigüos gladiadores romanos. Espectáculo donde la gente iba a ver violencia, lesiones, sangre y muerte.

¿O qué, me van a decir que no es cierto?

En los juegos de NFL hay violencia, golpes, sangre y lesiones. Y el otro deporte más popular es Nascar donde si no hay un gran choque no hubo una buena carrera. Afortunadamente ya no es algo común, pero aún hoy día hay muertes en ambas disciplinas.

Y es aquí donde balanceamos el universo Guarro-Fresa con un poco de guarres.

Pero después de todo, la NFL no es tan aburrida

Y para terminar, la mejor atrapada que he visto.

Pues concluimos con este momento de reflexión Guarro-Fresa, uno de esos momentos en los que de repente en tu mente te haces una pregunta tan simple como ¿Y por qué...?

As evidenced by my last post, the past week has been a demanding one for me.  Starting a new job at a corporate firm, in a sector I know absolutely nothing about (HR), and then getting the plague has really worn me down.  However, as promised, I intended to work my weekend shift at Molly's as it was scheduled.

Since I'd never managed to call in and ask what exactly that schedule was, I assumed I'd be going in at 10pm on Friday, since that's the availability I put down.  So, when I got off the tube near my flat Friday evening, I called Molly's cell phone to follow up with her.  It went straight to voicemail.

The bar doesn't have a phone at all, and usually Molly's really good about picking up her phone, so I left a message, but felt like something was off since it'd gone straight to voicemail.  I decided also texting Pregnant Barmaid was a good move, since she's apparently the "assistant manager."  That done, I got home, stripped off my professional wear, and dropped into bed.

My phone started ringing about 40 minutes later.  Cranky and groggy, I answered with a muffled greeting.

"Is that Tilia?" Pregnant Barmaid said.

"Mhm, yes."

"Hey Tilia, it's Pregnant Barmaid.  Listen, you are coming in tonight.  I was supposed to be off at 8, but they told me to stick around until you came in, so if you could just make it over as soon as possible ..."

"but, I put my availability down for 10pm."

"I know.  Whenever you can make it ..."

Well, the woman is pregnant, so I couldn't rightly just go back to sleep.  I attempted to reconstruct an awake face with various makeup products, and, satisfied that it was as good as it was going to get, I downed a red bull and struck out toward the bar.  I thought maybe walking would perk me up a little, since it takes just as long as taking the bus, so I did.

Well, I never properly woke up.  I was groggy, and still riding the remaining waves of that awful cold I had earlier in the week.  I stuck it out, though, serving drinks to the crowd for most of the night.  Pregnant Barmaid stuck around to drink Merlot, and poison her baby just a little more, and the not-a-Bouncer that started coming in after Molly's fall was supposed to close with me.

The not-a-Bouncer usually hobnobs with the guests, has a Kronenberg, then helps me close and locks the bar up.  It's not ideal, but whatever, it's a small, crap bar. 

Well, an elderly gentleman, a regular, was sitting next to not-a-Bouncer and asked me how my new job went.  Somehow, in answering, we started talking about the economy, and the AIG bust a few weeks back, and how important the next American administration was going to be to restoring economic peace.

Not-a-Bouncer said something like, "The economy is metaphysical.  It only affects you because you believe it will.  Politics is the same."

I kind of laughed and said, "No, money is pretty tangible.  It can be tracked and recorded, and it affects you whether you believe in it or not.  As to the politics ..."

"Bush and Clinton were basically the same," he cut me off.  "You can't honestly believe that one did better than the other, or that the President is more than just a man in a chair."

I took a deep breath and said, "Okay, I'm finding this just a little offensive, so let's talk about something else."

Cue not-a-Bouncer losing his cool, and yelling at me to go back to America if I love it so much. 

Now, he was sorta drunk.  If he was a customer, it'd piss me off, but I'd probably keep working all the same.  However, this guy was supposed to be there not only as the other employee, but as my protection should something get out of hand.  This is just unacceptable.

At this point, I decided I was going to leave for the night and he could close up on his own.  I was going to wait until last call, and then shove off.  We were only about an hour to.

Then Molly bursts into the bar, completely sloppy drunk, and accompanied by some white trash, orange-tanned fat woman squeezed into a black corset, and with overly teased bleach blonde hair.  It was like Honkey Tonk Irish.

She comes behind the bar, brings the friend with her, and then tells me I should dance to the music.  At this point, furious, I demand my wages, fighting back tears, not because I feel like crying, but because I'm just so damn tired.

Molly tries to tell me to buck up, for the umpteenth time, referring to some deep seated Irish heritage I have, but when she sees the tears, she finally concedes and gives me the money.  She accompanies me outside, and I tell her what not-a-Bouncer did, and how inappropriate I found it.

"He wasn't talkin' about America ..." She said, mysteriously.  "He was talkin' about Ireland.  You gotta find your grandfather and your great grandfather ..."

"Uh, Molly, no, that's not what he was talking about."  I cut her off.  I really wanted to tell her, at this point, that I'm probably more German and English than Irish, but whatever.

Awkward pause.

"Why didn't you just tell him to fuck off?"  She demanded.  "Hit him with that towel rolled up behind the bar."

"Molly!" I said, exasperated.  "That shouldn't be my responsibility!"

"What, so you want a nursemaid your whole life?"

"Um, no, Molly, but when someone is there as a coworker, I expect them to behave in a professional manner."

"Well, let's go talk to him," she said, grabbing my hand and attempting to pull me inside.

I had to jerk my hand away from her before she'd stop, saying, through gritted teeth, "that's not something I'm comfortable with."

She seemed at a loss, so I just walked away, toward home.  The poor guy who'd initially asked me how the new job was going was with his wife at the bus stop, and they waited with me while I sort of had a sobbing fit.  Again, just out of exhaustion.

The next day, after several attempts to call in (which was made impossible by Pregnant Barmaid not being scheduled, and Molly having lost her cell phone), I just decided to not go.  I don't think I'll go back again at all, actually.  And surprisingly, though this goes against my basic moral standing on job etiquette, I'm okay with it.

Mármint:lelkileg...

Bár az utóbbi bejegyzésekben irtam hogy Isten felé fordultam meg minden,MÉGIS RÁMTÖRT a kegyetlen depi.

ELEGEM VAN saját magamból,elegem van az egész életemből úgy,amilyen.,elég volt a környezetemből,ebből a se falu-se tanya-se város állóviz közegből. Elég abból,hogy itt élek évek óta,egy tyúkszaros világvégén ahol még szinte a villanyfény is "modernnek"tűnik,és ITT képviselem azt aminek ITT abszolúte NINCS létjogosultsága- széttetovált,szétpiercingezett fejjel ülök egy iróasztal mellett, várom a "csodát" (azt se'tudom,mifélét!) és ENNYI az életem. Van egy laptopom ami összeköt a /kül/világgal- mig be nem krepál,akkor ANNYI, mert újra NEM tellik és egy laptop se örök életű ! - festek képeket de annak gyümölcsét NEM élvezem.

Ha bejön valami nagyobblelkű adomány,mivel adományokból tengetem azt a mocskos életemet- akkor RÖGTÖN elfogy mert semmi fix keresetem nincs és annyi minden kell hogy az ember örülni sem tud neki. Most mi abban a pláne ha kifizetem a villanyt,a UPC-t,meg veszek kaját!? Szerintem mindez INGYEN JÁRNA! A pénz arra való hogy ruhát,sminket,sütit,műhajakat,hajfestéket stb.vegyek belőle,meg Plázázzak. Igen,IMÁDOK Plázázni bár nem vagyok "Pláza-cica" de a pénzt csodás elverni egy Pláza kajáldájában vagy a kinai boltban. Venni sok-sok csillogó felesleges édes giccset! MI másnak él az ember ha nem ennek!? Más öröme ebben az anyaba**ó országban ÚGYSINCS.

Persze,meg kell élni,de azért KÉNE NÉHA KIS PLUSSZPÉNZ IS hobby-célokra! NE CSAK MINDÉG A KÖTELESSÉG! Ba***AMEG!

Barátaim nincsenek,éveken át szinte felém se néz senki . Párom "barátait" kiirtottam mellőlünk mert mint alkesz bunkó. (Ferike meg a többiek!/Párom is jobb,ha szépen itt él elzártan,és nem söröcskézik mert GYŰ-LÖ-LÖM az alkoholt mint a szart,nem viselem azt se ha egy ember 1 hónapban 1 üveg sört megiszik.A bor szótól dührohamot kapok. Nálam senki se igyon!Még akkor is ha az Jézus vére. Ma már csak az alkeszok jutnak róla eszembe....sajna,idáig süllyedt a világ!

A művészet akkor lenne igazándiból teljes öröm,ha FELKÉRNÉNEK kiállitásra, ha újság-interjúkat csinálnának velem,ha nem leköpdösnének és nem félreértelmeznének mint ahogy azt teszik.És lenne VISSZHANGJA annak amit csinálok. Nem csak 1-2 privát emberkétől hanem....SZAKMAILAG! De egy sincs aki Szilágyi Laci / elhunyt férjem,expressziv punkfestő/ vagy A.Kód /szintén elhunyt barátom/szemmel nézi a dolgokat,mások véleménye meg NEM ÉRINT!

Ebben a pi**a országban csak FÉLREÉRTIK az "extrém"figurákat:ezt már Lackó is megmondta!

Hiába minden előitélet az engem NEM ismerők körében: én NEM vagyok "vagány",NEM iszom piát,NEM cigizek és a drogosokat FELKÖTNÉM! GYŰLÖLÖM az erotikus jeleneteket a TV-ben vagy bárhol, leokádom a kigyúrt tetovált palikat,a szadó-mazót ki nem állhatom,elég marha aki anno bevette hogy nekem az "bejön:ideig-óráig tán érdekelt de megútáltam mindenfajta szexualitást. CSAPDA,az emberiség legnagyobb csapdája!

Aki asszondja ,hogy "hát Zoé,ne csodálkozz,hát aki nem ismer és rádnéz,mit gondoljon? A kinézetedből arra gondol hogy iszol /bulizol/narkózol...ha nem ismernélek,én is ezt hinném!"

Erre a válaszom:ELÉG NAGY PRIMITIVIZMUS aki igy látja. A TESTÉKSZEREK és TETOVÁLÁSOK NEM jelképeznek drogot vagy alkoholt:csak a  TI KÖZÉPKELETEURÓPAI FEJEITEKBEN! BETEG a lelki világotok,drágaságaim! Mert KÖZE SINCS ezekhez a sötét dolgokhoz. A tattoo/percing nem más mint SZINESSÉG és KREATIVITÁS és MŰVÉSZET.SEMMI MÁS nincs mögötte! Ha van,az meglátszik az illetőn aki viseli. A szem a lélek tükre! Ha drogos,azt látni! Meg a tetkókból is kiderül hogy mifélék,mit ábrázolnak. Csak kis empátia és műveltség kérdeése! Műveltség az UNDERGROUND világában. (sokat azt se'tudsják hogy AZ mi fán terem,mint pl.az ITTMOST csoport akik amatör dilettáns dolgokat csinálnak,amatőr szinjátszás,  Dj-k akik lejárt disco-t nyomatnak,stb.és azt mondják rá "UNDERGROUND" mert valamikor Lackótól hallották a kifejezést.....pfh!KÖZÜK nincsen hozzá! UNDERGROUND az pl.az EINSTÜRZENDE NEUBAUTEN. Wim Wenders. filmjei. Bódy Gábor. A BIZOTTSÁG "Jégkrémbalett"-je. Az ÁRNYÉKSZÁZAD. Képzőművészetben az elhunyt A.Kód ki-és beállitásai és performanszai,zenéi preparált zongorán.Hajhóhérkodás,ilyesmik!El Kazó (R.I.P.) "Dzsan Panoptikum" performance-jei. Szilágyi Lackó + Zoé kiállitásai! Menyhárt Menyus index-videója,az "Itt a tavasz.....".

EZ underground! Igaz,ezek közt van ahol közrejátszanak a tudatmódositó szerek is,de ez személyfüggő! A tetkó,piercing,szines haj NEM jelenti azt MINDENÁRON hogy az illető züllött egyed.Ahogy a tetkó sem jelent máris "sittet",-kapito!? Ja,meg azt sem jelenti hogy az illető "szeret feltűnősködni",mert én pl.agressziv vagyok attól ha megbámulnak ill.megbotránkoznak rajtam:HAGYJATOK ÉLNI és törődjetek magatokkal vagy vegyetek képet! ENNYI!

És KIBA**OTT FÁRASZTÓ MÁR ezt MINDÉG ÚJRA ELMAGYARÁZNOM!!! Ha nyugaton irnék blogot,NEM ERRE kéne fecsérelnem a drága biteket! Ba***us!

És,igen:semmit sem ér ez a város már hogy nem bukkan fel a Lackó! SEMMIT sem ér Budapest hogy elhunyt A.Kód!  Meg elhunyt El Kazó aki egykor példaképem volt a képzőművészetben. Mikor még olyanok,mint El Kazovszkij,Schéner Mihály,ef Zámbó István,Karakas,Müller Péter "Sziámi" tartottak igéretes tehetségnek + egyéniségnek: ma meg már szinte úgy kell KÖNYÖRÖGNÖM hogy kiállithassak! Áron alul adok el-HA!-képet. Meg mindég "kivánságműsor"van:mikor még káotikus képeket festettem,mindenki realista portrét akart. Mikor realistábban festek,mindenki a régi,90-es évek beli káotikus stilusomat kéri! A fa** kivan már....! Komolyan!

Én komolyan gondoltam,éreztem -és érzem!-a megtérést is,de OLYAN dolgokat NE kérjen tőlem az Isten amit ÚGYSEM fogok teljesiteni. És IGEN:ha fekete mágiával feltámaszthatnám a Lackót,hát MEGTENNÉM!

Ettől még példás kereszténynek érzem magam. Sajna,SEMMIBEN nem tudok olyan lenni mint más! EGYEDI gondolkodásmódom van,ez van! A "szeresd felebarátodat mint te magadat" TELJESITHETETLEN mert ÚTÁLOM az embereket! Nem szeretek senkivel dumcsizni,idegesit,fáraszt mindenki. Olyan agyú egyén mint SZILÁGYI LACKÓ FESTŐMŰVÉSZ volt ,ÚGYSINCS,a többi hablaty meg HIDEGEN HAGY!

Ami az emberek 99 %-át érdekli,engem NEM. A felfogást hogy "a megélhetésért el kell menni dógozni" ,MARHASÁGNAK tartom! Én MEGHALNÉK ha "dógozni"kéne:vagy a művészet  - vagy tartsanak el! A realitás meg munka világa tőlem FÉNYÉVEKRE távol van.,alkalmazkodni egy percig se tudok és NEM IS AKAROK!!!!!!! SO-HA! ÚTÁLOK bármit csinálni ami nem érdekel. Hogy "más is dolgozik pedig nem szereti" az szintén NEM ÉRDEKEL. Én nem ők vagyok! Elég marhák.

Ha valaki tehetséges,teli őrült ötletekkel,akkor had éljen már meg EBBŐL a tulajdonságaiból! Ha meg AMÚGY is megbámul a "jónép",akkor FIZESSENEK ezért is:nem!? Sőt,a blog olvasásáért is fizetni kell nyugaton,pl.a tetőtől-talpig tetovált ENIGMA és KATZEN blogjának csak bekezdését olvashatod ingyen:ha tovább érdekel,PERKÁLNOD KELL érte!!!!

NEM akartam már negativumokat irni a blogba de sajnos,ez van. ILYEN ramaty országot mint ez még sosem láttam! A magyaroknál elmaradottabb ,gyöpibb,CSÚNYÁBB népség sehol sincsen.

Illetve hát,a MAI magyaroknál! Valahogy régen minden szebb és jobb volt. A 80-as évek kultúrális forgataga,a 90-es évek elejének atmoszférája még szuper volt. Bár én nem voltam itt a 80-as években,-nyugaton éltem, bár egyszer látogatóba hazajöttünk szüleimmel-!- Lackó elbeszéléseiből ismerem. És ismerem AZT a kultúrális világot is ami akkor volt "divatos":BIZOTTSÁG,EURÓPA KIADÓ,KONTROLL CSOPORT,stb. FEKETE LYUK, TILOS AZ Á, CIRKÓGEJZIR,BOLSE VITA....házibulik,avantgarde kiállitások:efZámbó,feLugossy,Wahorn.,El Kazó, performance-ek,alter-bulik. Forrongó művészeti irányzatok,újitások,lelkesedés.  Nina Hagen és Der Plan harsogott a képző fősuli magnóiból -NEM MP3 meg CD!

A Váci utca még hangulatos hely volt meg a "FELSZAB" téri aluljáró is. A Blahán is a punkok gyülekeztek és NEM olyan politikus punkok mint manapság,ezek a "tudatosan élő" SEGGFEJEK a Che Guevara-s pólóikban meg feminista nézeteikkel:PFÚJ!!!!

És ez NEM holmi "nosztalgia". A világ SZAR lett,Magyarország meg TRIPLÁN szar. Segitőkészség sehol,-olyan segitőkészséget mintz pl.Németben itt NEM tapasztalok.Ill.nagyon ritkán és akkor sem olyan intenzitásút.

Ha Németben voltam megszorulva,a magát jó ismerősnek/barátnak tartó ember KItalált IGAZI segitséget- fogadással összekötött tárlatot rendezett a lakásában ahová elhivta az összes pénzesebb ismerősét,akik képet vettek. Vagy ,vett nekem 50 db üres pólót,textilfestéket és miután gyártottam pár saját tervezésű pólót,el is adta azokat,ismerősei körében! Németben az emberek IMÁDNAK szegény művészeket felkarolni,támogatni,.sőt:egymással "versenyeznek",ki tesz érte többet!

mig itt? "El kő'mennyi dógozni!!!" mondja BÁRKI.Vagy segit-vesz 1-2 képet,esertleg még jó áron is:de aztán ennyi:nincs RENDSZERESSÉG! Nincs perspektiva. És ezzel már tényleg teli a hócipőm,de komolyan!!!

Ez persze biztos megint amolyan pillanatnyi depi,mert még nem jött meg a postán várt szines parókám ,meg mert itt Csatáron még a POSTÁRA VÁRÁS is olyan KU*VA KOMPLIKÁLT! (erről majd KÜLÖN posztban bővebben!) ....

De akkor is,meg kell irnom a valót,erre van a blog.

Most erre tellett tőlem!

Finally, I remember the hit "yeah" by Usher, how loud the synth strings are from the outset, and I raised my strings from background to foreground instrument. All that remained was to equalize the strings to give them a melodic feel, since the strings were now the lead. Et voila!

Saat sahur pukul 03.00 pagi Senin (29/09/08) menggunakan koneksi Telkomnet Instan dari telepon rumah, setelah beberapa hari tidak online sejak hari sabtu (27/09/08), ingin rasanya menengok blog kesayangan, untuk sekedar mengecek statistik pengunjung blog (yang setiap hari rata2 sekitar 100 lebih), sambil membuka www.21cineplex.com untuk mengecek jadwal jam main laskar pelangi.

Menggunakan browser firefox yang dilengkapi dengan google toolbar yang terdapat indikator PageRank, tak disangka tak diduga PageRank blogku http://wikanpribadi.wordpress.com yang masih seumur jagung ini (baru hampir 1 1/2 bulan sejak pertengahan agustus) mendapatkan PageRank 5/10, sempet berpikir jangan2 ini PageRank dari www.21cineplex.com yang kebetulan memiliki PageRank sama yaitu 5/10 juga, karena berpindah tab, mungkin saja respon browser lambat.

Tapi setelah mengecek dengan seksama lagi, dengan menggunakan indikator PageRank pihak ketiga http://www.prchecker.info, ternyata benar, wow PageRank blogku ternyata benar 5/10, ternyata perjuanganku selama ini tidak sia-sia, dan mulai menampakan hasil, walaupun sempat kena blok (suspended) oleh WordPress beberapa minggu yang lalu, namun dengan sedikit usaha negosiasi dengan pihak WordPress, akhirnya blogku dapat dibuka kembali, hari ini rasanya senang, bangga, bercampur bahagia :-) huh... puji syukur Alhamdulillah.

Sekedar informasi, ternyata setelah mengecek via Google tentunya, PageRank memang diupdate oleh Google, dan PageRank Update ini ternyata terjadi pada hari Sabtu tanggal 27 September 2008. So saya telat 2 hari untuk mengetahui kabar baik ini, hehehe... :-) pas banget lagi ga online lagi tuh hari!

Selain itu Alexa rank juga sudah menembus 1juta ( 876,157 ) dan jumlah blog statistik lebih dari 7rb ( 7,450 ). Terima kasih buat semua pihak yang telah mengunjungi dan memberikan dukungan untuk blog ini.

"Winner Never Quit, and Quiter Never Win"

És most az összetartó erőkről. Nem véletlen, hogy Nóri is írt erről, hiszen pénteken vele tárgyaltam meg mindezt. Az a véleményem, hogy most újra kezd kialakulni valami rendező elv az életemben. Talán évek is elteltek úgy, hogy egyik napról a másikra éltem, néha különféle szenvedések foglalták keretbe a heteimet, de egyébként az egész olyan, mintha aludtam volna. Semmi jelentőset nem tettem, nem kerültem közelebb célokhoz, a többiről ne is beszéljünk. Az is lehet, hogy néhány fatálisan szörnyű következtetést vontam le, amikkel magamat tettem tönkre és valószínűleg kihagytam nagy lehetőségeket és azokat is magam miatt. Előre elhitettem magammal, hogy nem járhatok sikerrel, hogy szerencsétlen lennék bizonyos szerepkörökben, ezért nem vettem észre, ha randira hívtak és nem láttam, ha kegyesek próbáltak lenni hozzám, sőt, lehet, hogy örökre lemaradtam arról, hogy egy fontos konfliktust rendezzek. Ezek a dolgok szerintem soha vissza nem térő jellegűek voltak, úgyhogy most egy darabig biztos átkozom magam. De ami lényeges, hogy van újra valami összetartó erő bennem. Motiváció a tettek mögött, keret körülöttem. Az egyik összetevője a dolognak két életcél, a másik pedig banális, de a hit. Nem a hagyományos értelemben, mert nem vagyok vallásos. De azért én is hihetek dolgokban. Volt, amikor már majdnem eljutottam az ateizmusig is, pedig mindig hittem néhány dologban, de voltak, akik elhitették velem, hogy mindenfajta hit nevetséges. Akkor meg tudatalatt arra törekedtem, hogy azok az emberek fogadjanak el és egész más irányba indultam el. Ennek van jó hatása is, különben soha nem jutottam volna el a történelem szeretetéhez és igényesebb megismeréséhez. De azt már tudom, hogy nem akarok materialista lenni, mert nem tudok változtatni azon, hogy idealista vagyok. Viszont a másik végletbe sem akarok visszaesni, ezért minden téren találtam jó kompromisszumot: nem csak történelem, hanem esztétika is. Nem csak hit, hanem egy kicsi kételkedés is, de inkább függetlenségnek mondanám. Nem csak intellektuális kihívások, hanem spirituálisak is, egyszerre. Ezekben segít az egyik nagy életcélom. Erről viszont nem beszélhetek, bár legszívesebben kiírnám a homlokomra, csak nem tehetem, mert akkor biztos nem fog valóra válni. A másik cél viszont nem titok és nem is bonyolult. Csak annyi, hogy szeretném valahogy elérni, hogy nagyjából olyannak lássanak az emberek, amilyen vagyok és amilyen próbálok lenni. Tudom, hogy ez teljesen soha nem sikerülhet, de számomra fontos emberek is félreismernek, nap mint nap bebizonyosul. Na mindegy, majd dolgozom rajta, de az eszközökkel még nem vagyok teljesen tisztában.

Sok a változás körülöttem. Hogy csak a legkézenfekvőbb példát említsem: átépítik a városom. Elég megdöbbentő, amikor néhány hónap alatt teljesen modernizálják az ember szülővárosát, de annyira, hogy alig ismer rá. Jó dolog a modernizáció, de nem mindig. Erről lehetne óriási vitát nyitni, mármint hagyományos értékek, érzelmek ütköznek a haladással, világjobbító gondolatokkal. Hogyan lehetne mindezt összhangba hozni? Én egyelőre - bár lenyűgöz a sok építkezés - még az érzelmeim mellett kardoskodom. Egyik nap mentem haza gyalog és megszokásból rá akartam lépni az óvoda előtt a varázskőre, amire lépve gyerekkoromban mindig kívántam, hogy teljesüljenek a legnagyobb álmaim, most meg nem volt ott a kő, mert térköveztek. Paff. Megálltam és diszkréten belestem egy kőhalomba, ami ott állt, hogy hátha meglátom azt a bizonyos járdadarabot. Ha megtaláltam volna, komolyan hazacipeltem volna. De nem lett meg és ez napokig lehagolt. Nagyon szép az Eltűnt idő nyomában első kötetének a vége, ott Proust is hasonló jelenségről beszél. És mit is mond?

"Azok a helyek, amelyeket valamikor ismertünk, nemcsak a tér világából valók, ahova kényelemből helyezzük őket. Összefüggő benyomásaink közt, amelyekből akkori életünk állt, csak vékonyka réteget formáltak; egy bizonyos kép emléke csak egy bizonyos perc sajnálata; s a házak, a fasorok, az utak éppoly mulandók, sajnos, mint az évek."

Örülök, hogy múlt héten elfelejtettem visszavinni a könyvtárba, mert így be tudtam másolni ide ezt. Szerintem gyönyörű. Nem akarok nevetségesnek tűnni, de sírnom kellett rajta.

Mint ahogy ma is, valami egészen más dolog miatt. Voltam az unokatestvérem keresztelőjén, még soha nem voltam korábban ilyenen. Nem volt annyira különleges a szertartás, de utána ott maradtam a misén is puszta lelkesedésből. Mivel újra barátkozom a hittel, részben a rám jellemző "az egész világ templom és minden ember pap" hozzáállás miatt most minden vallást a sajátomnak érzek. Teljesen érdekes és szép volt a mise, de a legjobban az tetszett, hogy áldozásnál elsírta magát az egyik fiatal fiú, aki a papnak segített a szertartás lebonyolításában (nem tudom, mi a pontos megnevezésük, csak sejtem... ministránsfiú?). Annyira szép volt a dal, amit énekeltek, meg a fények és ahogy sírt és és térdelt, hogy nekem is kedvem lett volna könnyeket hullatni. Természetesen nem tehettem a rokonok unatkozó és közönyös gyűrűjében. Azóta meg bennem rekedt valahol az a sírás és jó lenne kiengedni, de már elmúlt az a pátosz. :/

Nem is tudom, volt-e még valami mondandóm. Furcsán érzem magam a napokban, de legalább élek. Megint olyan totális átszellemülés érzésem van, mint amiről a múltkor írtam.

Ó, és még valami! Majdnem elfelejtettem, pedig fontos dolog. Előszedtem egy dvd-t, amin a régi gépemről lementett adatok, fájlok voltak rég elfeledve. Az egész estét azzal töltöttem, hogy átrágtam magam néhány érdekesnek tűnő emléken: régi írásaimon, régi képregényeken, amiket imádtam és régi beszélgetések elmentett másolatain. Az eredmények: tömény nosztalgia, szép idők rám zúduló tömege. Az elolvasott beszélgetés miatt most átértékeltem egy eléggé kritikus régi időszakot. A képregény nagyon vicces volt még most is, pedig tízéves voltam, amikor rajongtam érte. Kedvem lenne megkeresni a kitalálóját és megmondani neki, hogy az ő agyszüleményén nőttem fel és olyan szavakat tanultam belőle, mint rezignáció és iguána. :D A régi írásaimat pedig imádom. Már nem hiszem azt, mint kiskoromban, hogy egyszer majd kiadják őket és híres író lehetek, hiszen nincs bennük sok eredetiség. Olyan könyvekből, filmekből, zenékből, számítógépes játékokból vannak összetákolva, amiket mindig imádtam. Azt hiszem, saját kedvtelésemre megpróbálom befejezni őket, ha időm engedi. Iszonyúan szórakoztató lenne és imádnám csinálni, kb. mintha lehetőségem lenne belepiszkálni a múltba, vagy visszarepülni az időben.

Mostanában nagyon élénken foglalkoztat a múlt. Mondjuk a jövő és a jelen is, de mindegy. Nagyon visszavágyom bizonyos időszakokba és akár át is írnám az életem, ha lehetne.

Érdekes, hogy a mostani összegzésemben helyet sem kapott a szerelem, az "összetartó erő" címért labdába sem rúghatott és nem azért, mert nincs jelen az életemben. Eddig a hiánya volt számomra egy fontos támpont. De most az sem. Éppen nem kell. Nem fér be mindamellé, amivel foglalkozni akarok. Ráadásul nincs is itt az ideje. Majd máskor. :)

Download Baladhoor telugu movie mp3 songs

Free Baladhoor mp3 songs

Istenkáromló ? Tabutéma? Keresztény szemmel elfogadhatatlan?

Nos,megmondtam- bár megtértem,én MÁS vagyok. Amiatt nem megyek el semmiféle gyülekezetbe hanem hagyom,hogy minden magától kialakuljon és beálljon. Ugyanis ,én az a fajta vagyok,hogy mihelyt valamit erőszakkal próbálnak nálam elérni- legyen az munka,művészet,stilus vagy hit- akkor belázadok és lelépek. Vissza se nézek!

Az öngyilkosság kényes téma:elismerem! Saját életet elvenni,ez talán még rosszabb mint ölni....ajándékot dobsz el magadtól, pláne ,ha tehetséges vagy valamiben,megfosztod a világot a további alkotásaidtól,holott AZÉRT kaptad,hogy élj vele- hogy ADJ valamit a világnak! Fess,zenélj,irj, stb. de ha sima munkás vagy akkor is szükség van rád és arra amit csinálsz- akár asztalosként,akár üvegesként vagy pékként,stb. Ha anya vagy,apa,tesó,férj vagy feleség vagy gyerek, akkor meg gyászba döntöd örök életre AZT,akit hátrahagytál!!!!

Csakhogy. Az öngyilok sem mind egyforma. Van aki azért teszi,mert olyan helyzetbe került amire nem lát megoldást: milliós tartozás, életfogyti börtön,rákos betegség utolsó stádiuma. Vagy totális magány. Vagy elvesztette MINDENÉT. Vagy elhagyta a neje és elvitte az imádott gyereket is és nem láthatja többé. Vagy bosszúból is meg lehet tenni, vagy segélykiáltásként, mikor nem is akar az illető meghalni hanem csak figyelmeztetni környezetét - aztán, "véletlenül" sikerül!

De van aki súlyos depressziós. Pszichésen kódoltan kattant. Skizó, paranoiás. Elmebeteg. "Megszállott"?

Van,aki fel se fogja tette súlyát,mert "a hangok" mondták neki .Édesanyám ,mikor még kinn éltünk Németben,skizofréniája miatt már kezelés alatt állt. Apám az UTOLSÓ pillanatban rántotta vissza az ablakból,mikor ugrani akart. SEMMI előzmény ami erre utalt volna! Miért? Nos .-anyám SOSEM ivott,nem drogozott. Sima anya és feleség volt,igaz kicsit bohém de züllés nuku! Otthonülő aggódós tipus. Betegségének fő tényezője AZ volt hogy félt. Hogy mitől,pontosan ő sem tudta! És féltette apámat meg engem:BETEGESEN.Ezért alakult úgy az én életem is hogy szinte 18 éves koromon túl is még otthonülő búra alatt tartott "hercegnőcskeként" éltem. /ami -igy utólag belegondolva! - nem is volt olyan rossz...!/

Mikor ki akart ugrani az ablakon,AZT mondta utólag: egy hang mondta,hogy ha meghal,a túlvilágról sokkal jobban meg tud majd védeni minket- engem + apámat.

Most az ilyen embert el lehet itélni tettéért!? Szerintem,NEM!

Férjem,Lackó punkfestő is hallotta a hangokat. Tévhitekkel ellentétben NEM drogozott és NEM ivott. Ő is skizó volt,le is volt ezzel rokkantva.

Kérdés,hogy az ilyen ember "beteg" e vagy "megszállott",minden esetre a démonok sugdossák fülükbe hogy mit tegyenek. Lackónak AZ volt a mániája mindég,hogy őt "fel fogják akasztani." MINDÉG ettől RETTEGETT!

Az is lehet hogy ő úgy érezte,mások viszik akasztani....nekünk nehéz ezt elképzelni,de igy van ez ha valaki ilyen pszichéjű ember!

Az is lehet hogy megtette ,hogy inkább Ő tegye meg magával,mint a láthatatlan ellenség....

Vagy már annyira beleőrült ennek gondolatába hogy egyszerűen muszáj volt megtennie.

Vagy egyszerűen elkapta a hirtelen düh - a kiváltó ok lehetett BÁRMI apróság, ami az ő képzeletében HATALMASRA nőtt.,hozzájött az elhagyatottság, a kirekesztettség és a képzelt -vagy szellemi /már ahogy nézzük!/ támadások.És "AKU*VAANYÁDROHADJMEG!!!!!" elven, hirtelen felindultságból ,"CSAKAZÉRTIS"megtette! ("Hiányozzak csak! Elegem volt MINDENBŐL! Hagyjatok békén,nyugit akarok végre! Szálljatrok le rólam,rohadt spicclik!")

S mire visszaléphetett volna...már nem lehetett!

Amilyen rozoga létra volt,elképzelhető hogy csak felállt rá,ott imbolygott,döntésképtelen- és a létra leszakadt. TOTÁL korhadt rozoga darab volt....

Az igazságot már CSAK Ő tudja.,ha majd találkozunk "odaát",megkérdem tőle.

Mondhatnám azt is :el kell fogadnunk, az Ő DÖNTÉSE VOLT. Ha tetszik,ha nem,megtörtént! Kérdés,mennyi jogunk van az ilyesmihez, de minden esetre szerintem KÜLÖNBSÉG VAN a tudatosan öngyilkosok ésa pszichésen zavart öngyilkosok közt.....

Megreszkirozom még azt is,hogy a pszichés beteg (vagy megszállott) öngyilkosok mind a mennybe mennek...! Mint az abortusz által elhunyt csecsemők vagy hasonlók.

Tudom,ezzel a véleményemmel máris közellenség lennék BÁRMELY keresztény felekezetnél.,- legyen az hagyományos vagy karizmatikus. VÁLLALOM!Én ezt IGY látom, és bizony megfestem az "ÖNGYILKOSOK MENNYBEMENETELE" c.képet. /legszivesebben a Püspöki Palotában kiállitanám.Mert a világot csak a kultúrális provokáció viszi előre!/

Ha készen lesz,beteszem e oldalon az "ART" részlegbe.....

Addig meg:lehet csámcsogni a témán! Nem egyszerű....

Enna Sonnen - Nitish Gopalan.mp3 1088KB 

Kadavul Padaitha - Vijay Antony, Fathima… 5878KB

Naaka Mukka - Vijay Antony.mp3 4642KB

Naakka Mukka - Chinna Ponnu, Nakul.mp3 3082KB

Solladi - Tippu.mp3 4826KB

Thozhiya - Harish Raghavendra, Sri Chara… 4496KB

Unakkena Naan - Ramya, Vijay Antony.mp3 3508KB

Unn Thalai Mudi - Karthik, Nitish Gopala… 5126KB

The second day, I put up two separate posts, one on Craig Mundie's keynote and the other on the Personal Genomics session. This approach came across clearer, and more focused.

So with that in mind, I am reposting the EMR session notes from day one. This will not be a verbatim repost as reflection on what I learned as well as comments by HealthVault's Chief Architect, Sean Nolan, to the first post necessitated some revisions.

Recap of EMR Session:

Panel includes John Halamka (Beth Israel's CIO), Karen Bell (HHS), Craig Feied, (Chief Strategy Officer, Microsoft Health Solutions, he developed Azzyxi at MedStar) and Girish Kumar Navani, (Founder & President, eClinicalWorks). Decent size audience, easily a third of the total attendees at EmTech (there are currently 3 concurrent sessions).

Karen started off basically setting the stage giving a broad overview of the challenges in healthcare and subsequently HIT, for the audience with the HIT Hierarchy of Needs slide (pyramid, privacy at the base up to public good at the pinnacle). For us in the HIT space, nothing new here, but for those in the audience, most of whom who do not work in healthcare, Karen's presentation provided a good backdrop for follow-on discussions.

Halamka followed with the common statement regarding lack of EMR adoption. Halamka claims that EMR systems today are still too expensive. With an average cost of $40-60K per practice and the common drop in productivity of 25% for first 6 months after deployment, few physicians will shoulder this cost.

Despite this apparently prohibitive cost, Beth Israel is requiring all affiliated physicians to adopt and use an EMR. Beth Israel will subsidize adoption of EMR by offering a hosted eClinicalWorks solution for these affiliated practices at a big discount to encourage adoption. The plan is that through adoption of EMR, BI and affiliated practices will be able to better track and report quality and performance metrics that will result in higher payments, via P4P payouts, from CMS and other payers. This will augment the cost of hosting the EMR.

Halamka also talked of consumer's abilty to move PHR data from BI's PatientSite to either Google Health or HealthVault. Today, the only thing you can move into either repository from BI's PatientSite is data pertaining to medications and allergies. Not much value there for the consumer, though this is the low hanging fruit of what physicians would want to see in a PHR, particularly in an emergency situation.

Kumar was next. eClinicalWorks is now in over 20k physician offices. Kumar talked in broad terms, not terribly specific. Does believe that "patient-centered healthcare" is the next major change in healthcare that will be a forcing function for EMR adoption. Not to surprising to hear from an EMR vendor.

The highlight of Kumar's remarks was him stating that he does not like the term of EMR. For him, EMR is a static term that does not fully capture th purpose of an EMR, helping physicians deliver better, more informed care to their customers. Hmm, like this statement - he is absolutely right, EMR is a dead term, we need something new.

They just did a quick survey of audience, Managing Personal Health Information: 14% would trust lab or pharmacy, 32% would trust a company such as Google or Microsoft and 54% would trust only themselves or a doctor. Pretty liberal crowd here in that nearly 50% would trust a third party, beyond their doctor with the personal health information.

Craig talked about the development of Azzyxi and how what all he wanted to do was try to provide the most information possible at the point of care, in this case the ER. Believe that errors/failures in medicine are not about Execution, but in Planning. Unfortunately, he claims all the effort now is on Execution (meds, wrong patient, wrong procedure, etc.), rather than upfront Planning. Talked of the "Spectrum of Wellness" as core to MS's health sector strategy - a rethinking of what healthcare is and how it is delivered, not only when you are sick, but when you are well. Good speaker, a bit heavy on the sales pitch though he does seem genuinely sincere.

Q&A Session: What's the value to a primary care physician in adopting EMR. Halamka claims that P4P and quality reporting is becoming an ever bigger issue for physicians and that these systems can actually help doctors ultimately earn more and earn it easier (HIT can greatly facilitate all sorts of transactional processes). Kumar followed up stating that it will help physicians better understand what they are doing as well as help doctors prepare more effectively for patient visits. Supported Halamka's view that quality and P4P will also push adoption going forward. These programs start to really put some cost justification behind EMR adoption. Craig thought that it is up to software vendors to create sufficient value in their solutions that will lead to adoption.

Status oF PHRs: Halamka - we have 40K users of PatientSite and believe in patient control, thus opening up to Google Health and HealthVault. Karen, still informative stages but right now pretty wide open as the apps are simple today and maybe not what consumer will use tomorrow.

Addendum to EMR Session - picked-up through conversations after formal session:

• According to recent HHS calculations, there is over $700M in incentives, via payers, through various P4P and quality improvement programs that can be used to subsidize EMR adoption by practicing physicians. Clearly, there is money to be had, though I am not sure that most physicians know how to capitalize on it. Unfortunately, few, if any EMR vendors today are helping physicians understand that there is an opportunity to augment the cost of EMR adoption. Truly, a missed opportunity.
• Today, Beth Israel is allowing their customer to export their PatientSite PHR data to either Google Health or HealthVault. Problem is, a BI customer can only export medications (includes immunizations) and allergies. I asked Halamka why they are not exporting the full record and he told me that neither Google nor Microsoft's offerings can handle anymore than that and used the example of imaging data, stating that the data models for both Google and HealthVault just aren't there yet. There may have been some misunderstanding as Sean Nolan quickly commented on the previous post that HealthVault was capable of accepting numerous data types, (e.g., labs, clinical notes, etc.) with the exception of images. Sean went on to check with Halamka who states that he was just referring to images when I initially spoke to him. But that just brings me back to my original question to Halamka: Why are you not allowing customers to export as much of their record as a service like HealthVault can accept? Will need to follow-up on this one.
  

• eClinicalWorks is seeing no issue with reluctance in market to adopt EMR solutions. Kumar told me they have plenty of business and are still on a very rapid growth path. Early problems precipitated by a couple of huge orders (e.g., NYC) are behind them now and they are meeting target implementation and delivery dates. Also, despite all the rumors of eClinicalWorks relying heavily on offshore developers, over 80% of all employees are based right here in the US. Kumar does use resources in India, but on a flex model to address pressing, unexpected customer needs, which are not an every day occurrence.